 | ||
|
A 3Sz levele Dr. Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének | ||
|
Dr. Pálinkás József elnök
Tisztelt Elnök Úr!
Ön, egy Pécsett megjelenő „Helyi téma" című napilap szerint,a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén - többek között - a következőket mondotta: „(Pénzszerzési) okból rengeteg szakon tartunk feleslegesen mesterképzést. Ezzel egyszerűen hazudunk is a diákoknak, hisz nincs szükség évente több száz, mesterfokon képzett szociális munkásra vagy szállodavezetőre. Ki fogja vinni az ételhordót, ha minden szociális munkás mesterképzést kap?"
Kijelentését a szociális szakma, ezen belül oktatók, gyakorló szociális munkások megdöbbenéssel és felháborodással fogadták.
Az általános gyakorlatnak megfelelően a szociális szakma is strukturált; különböző munkakörök különböző szintű végzettséggel tölthetők be. Az ételhordás például -sok más fontos segítő tevékenység mellett - főképp a középfokú végzettséggel rendelkező szociális gondozók feladata. (Többek közt az USA-ban a közép- és felső osztályhoz tartozók önkéntes munkájának gyakori formája a Meals on wheels, amikor az étel mellé a jóakaratú emberi segítséget, kapcsolatot kínálják fel - de ez sem szociális munka.)
Ételt osztani az éhezőnek amúgy van olyan erkölcsös és értékes tevékenység, hogy ne ez legyen a fő kifogásunk. De ez a kép hamis, mert azt sugallja, mintha a szociális munkásoknak csupán az ételhordás lenne a dolga.
A szociális munkások azonban olyan emberekkel - gyerekekkel, családokkal, fiatalokkal, idősekkel, betegekkel - és olyan problémákkal foglalkoznak, amelyekkel kapcsolatban kudarcot szenvedett el mind a társadalom, mind más humán (jogi-igazgatási, egészségügyi, oktatási stb.) szakmák sora. Mi szociális munkások már rendszerint a halmozott, sokrétű, egyéni, közösségi és társadalmi konfliktusokkal találjuk szembe magunkat, és ahhoz, hogy bármi eredményt tudjunk elérni, tájékozottnak kell lennünk e problémák minden dimenziójában.
Másrészt olyan emberismeretre kell szert tennünk, ami által képessé válunk a legnehezebb helyzetben lévő, több szinten, elhúzódóan traumatizált, kirekesztett emberekkel, közösségekkel való foglalkozásra, a pozitív változások elősegítésére.
A szociális munkások felsőfokú képzése, különösen az MA és a doktori képzések, e komplex problémák megértését és változtatását szolgáló generális és speciális tudásokat nyújt, valamint a szociális munkában az itthon még nagyon hiányzó kutatások leendő szakembereit készíti fel.
A mester-fokú szociális munkás-képzés (Masters of Social Work) egyébként nem csupán a fejlett világ országaiban (USA, Nagy-Britannia, skandináv országok, Kanada, Ausztrália, Európa más országai stb.), hanem az ázsiai, afrikai és dél-amerikai kontinens országaiban is 1920 és 1960 között fokozatosan meghonosodott gyakorlat. Az USA és az Unió országaiban egyes, kvalifikált munkakörökben (egészségügyben, közigazgatásban stb.) nem is lehet csak MA végzettségű szociális munkásokat alkalmazni.
Véleményünk szerint inkább üdvözölni kell azokat a hazai interdiszciplináris, együttműködéseket célzó innovációkat, képzésfejlesztési törekvéseket, amelyek segítségével valószínűleg jobb válaszokat lehet majd adni a fent vázolt társadalmi-szociális problémákra.
Tisztelt Elnök Úr!
A szakmai feladataink jobb megértése kedvéért mellékelten megküldöm a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) és a Szociális Munkást Képző Iskolák Nemzetközi Egyesülete (IASSW) által kidolgozott és közös világkonferenciájukon Adelaide-ben 2004-ben elfogadott Global Standards for Social Work Education and Training dokumentumának magyar nyelvű fordítását.
Bízom benne, hogy véleménye árnyalásával és pontosításával megnyugtató módon tisztázható a szociális munkáról, és e hivatást gyakorló szakemberekről alkotott félreérthető és nem túl kedvező nyilatkozat.
Tisztelettel
Pataki Éva szociális munkás a Szociális Szakmai Szövetség elnöke
Budapest, 2009. szeptember 30. Csatoltan letölthető dr. Pálinkás József Úr válaszleve | ||
|
| ||
